2011. augusztus 21., vasárnap

Vasárnapi ebéd

Nem mindig tudunk olyat főzni, amit mi / Laura és én / nagyon szeretünk. Mindketten rajongunk a nagyon csípős ételekért. Mivel gyermekmentes hétvégénk volt, olyat főzhettünk amit egyébként nem. Nem mintha egyébként könnyű dolgunk lenne, mert kevés olyan étel van amit minden Gyermekünk megeszik. Ha Mindenki itthon van, minimum három félét főzünk. Ebből esetleg egy lehet enyhén csípős. Na de végre ma!
"Tabulé", szárított habanero-s csirkemellel:


A tabulé tört búzából készül. De nem a búzáé a főszerep, hanem a petrezselyemé. Ezen kissé változtattunk, mert az ünnepi zárvatartást elfelejtettük. Szóval volt sok tört búza, kevés petrezselyem, paradicsom és sok-sok fűszer. Ez önmagában is elegendő lenne egy könnyű nyári ebédhez, de akkor mi lett volna a csípőssel. Szóval: csíkokra vágott csirkemellet összekevertem sóval, szárított, apróra vágott habanero paprikával és olívaolajjal. Forró serpenyőben megpirítottam. A kertben találtam egy kis klasszikus és görög bazsalikomot / az utóbbi egészen apró levelű, de hasonló aromájú / valamint rozmaringot. Mikor a csirke kellően megpirult, hozzáadtam a zöldfűszereket és még pár percig pirítottam. Mikor a csirke pirult a paprikával, nem nagyon lehetett megmaradni a lakásban. Ez a csirke került a tört búzára, valamint olajbogyó és extra szűz olívaolaj. Mellé bekészítve egy csomag 100 darabos papírzsebkendő. Fantasztikus és egyben fájdalmas ebéd is volt. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése