2010. május 31., hétfő

München, Spatenhaus

Utazásunk első élménybeszámolója következik!

München egyik legpatinásabb étterme a fantasztikus Spatenhaus am Oper (az Operával szemközt). Óriási étterem, sőt, nem is egy, hanem mindjárt kettő. Naponta mintegy 750-800 ember lakik jól itt, ami óriási mennyiség és elképesztő mennyiségű alapanyagot, személyzetet, és bonyolult logisztikát kíván. Bejártuk az egész épületet, a zegzugos pincétől kezdve a földszinti éttermen át az emeleti étteremig. Elképesztő volt, legalábbis számomra, az a profizmus és hatékonyság, amivel itt dolgoznak: az étteremnek nemcsak saját zöldségelőkészítője, külön hús- és halhűtője, de saját cukrászata és hentese is van. Az alsó szinten lévő étteremnek mind a berendezése, mind a konyhája egyszerűbb, letisztultabb, a séf inkább helyi jellegzetességeket kínál (a két szintnek két külön konyhája van). Nagyon szép, modernizált bajor enteriőrben várják a vendégeket. Nekem nagyon tetszett, hogy olyan tiszta és világos az összhatás, mégis egyértelműen németes, ha lehet ilyet mondani. Talán a szarvasagancsok miatt?...


Fent már kicsit elegánsabb a hangulat.... Kristálycsillárok, festmények, és minden asztalon friss virág:


Az ételek is mások itt, sokkal merészebbek, kísérletezőbbek, de azért persze a bajor jelleg megmarad... Hogy hogyan, azt jól ki is próbáltam, hála Wolfgangnak, a felső szint teljhatalmú séfjének. Töltött borjút és kacsát készítettünk, káposztával, gombócokkal.Az alábbi képeken láthatjátok, milyen feszülten figyelek és/vagy dolgozom Wolfgang utasításai szerint (fotók: Végel Dániel):




 ...de megérte! Nézzétek:


Igen, jól sejtitek, mindezt nagyon jó étvággyal elfogyasztottuk, miután elkészült, sőt: le is öblítettük jófajta sörrel! Utóbbit Enikő, egy nagyon kedves magyar felszolgálólány szállította ki nekünk:


Egészségetekre!
(Az étterem belső tereinek képeit és a terített asztalt Juci fotóiból csempésztem ide. Köszi, Juci!)

2010. május 27., csütörtök

Úton...

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy könyvkiadó, melynek tagjai kitalálták, hogy elkészítenek egy harmadik könyvet Bereznay Tamással, vagyis velem. A könyv Németország gasztronómiáját hivatott bemutatni, mégpedig azért, mert az sokkal sokkal izgalmasabb annál, mint amit most éppen gondoltok róla.... igen, jóval több, mint káposzta, krumpli és kolbász! Persze az sem rossz.... A könyvkiadó néhány embere tehát bepakolt engem egy autóba, és elindultunk világgá. Meg sem álltunk Németországig, ahol a helyi kulináris jellegzetességek tanulmányozásával múlattuk az időt. Jártunk piacon, kolbászsütőben, Michelin-csillagos étteremben, ittunk sokféle (vagyis: sok jóféle) sört, és főleg: ettünk, ettünk, ettünk. Kalandjainkról folytatásokban fogok beszámolni, mert egy egész blogot megtölthetnék velük.... Tehát, messze még az Itt a vége, fuss el vége, de addig is: az indulás képei. Irány Németország! Fotók: Végel Dániel

Currywurst!

Magyarul: currys kolbász. Ezt készítettem a Német Turisztikai Hivatal legutóbbi rendezvényén, ahol Berlin és Budapest turisztikai együttműködéséről adtak elő a két város illetékesei, egy nagyon nagyon kellemes délutáni program keretében.
A currywurst a berliniek egyik legfinomabb helyi eledele, mely hagyományos bajor fehérkolbászból készül. A kolbásznál sokkal fontosabb azonban a curry-s szósz, amelynek receptjét nemsokára fel is teszem ide, hátha valaki kedvet kap az elkészítéséhez:)

Íme néhány kép egy jó hangulatú rendezvényről (a fotókat Végel Dániel készítette)!
Az éhes vendégek egy része:


Ő Dernovics Laci barátom, a Hivatal külképviselet-vezetője (és nagy gourmand!):


Odakinn már sül a jellegzetes, fehér kolbász:


... aztán megrohant a tömeg, alig győztem! Szerencsére nagyon ízlett mindenkinek:))


Itt például Herr Kieker gratulál nekem az autentikus currywurst-hoz (ő a Berlini Turisztikai Hivatal vezetője):


És hogy miért voltak úgy oda? Hát íme, ilyen a felszeletelt, megsütött kolbász, és a curry-s krém, amibe mártogatni lehet. Higgyétek el, pont olyan finom, amilyennek kinéz.....

Hamarosan jön a receptje!

2010. május 26., szerda

Egy szívet melengető kép

Ezt a fotót most kaptuk a kecskeméti Tescóból. Semmi extra, de olyan nagy öröm, hogy a könyveim mindenhol ott vannak:)))


2010. május 25., kedd

Dedikálás

Holnap (május 26-án) este a Costa kávéházban fogom dedikálni a könyveimet, este héttől. Gyertek el!!! Részletek alább!

2010. május 9., vasárnap

Főzés + dedikálás

A Konyhavilág kiállításon tartottam egy kis főzőbemutatót, aztán pedig dedikáltam a könyveimet. Köszi annak a sok embernek, aki eljött!!!